Az Önszervező Demokráciában az állampolgárok elsősorban a civil szervezeteken keresztül közvetetten, másodsorban a népszavazásokon keresztül közvetlenül irányítják az országot. Az alább javasolt népszavazási rendszer a svájci rendszerhez hasonlít, kis módosításokkal.

Mikor kell kiírni népszavazást?

Kötelező népszavazást tartani a következő kérdésekben:

• alkotmánymódosítás,
• a hatalmi struktúra megváltoztatása (pl. a hatalmi szereplők jogainak és hatásköreinek módosítása vagy a népszavazás szabályainak módosítása),
• évenkénti költségvetési prioritások (a szavazás alapján készül el a következő évi adóív és a  költségvetés).

A kötelező népszavazásokon kívül bármikor kezdeményezhető népszavazás.

• Állampolgári kezdeményezés: bármely állampolgár bármikor kezdeményezhet népszavazást. Egy népszavazási kezdeményezés akkor nyújtható be a Népszavazási Bizottságnak, ha azt a választásra jogosultak több mint 2%-a támogatja az aláírásával. A támogató aláírások gyűjtésére online is lehetőség van.
• Szervezeti kezdeményezés: szervezet vagy szervezetek szövetsége várhatóan akkor kezdeményez népszavazást, ha egy kérdésben nem sikerül megegyeznie a többi szervezettel. Ez várhatóan ritkán fog megtörténni, mert a szervezetek a kompromisszumos megoldásokban érdekeltek: a szervezetközi egyeztetésekre közvetlen befolyásuk van, míg egy népszavazás kimenetele mindig bizonytalan. A szervezeti kezdeményezésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állampolgári kezdeményezésre.

A 2%-os támogatási határ biztosítja, hogy csak széles rétegeket érintő kérdésekben lehessen népszavazást kiírni.

A népszavazás előkészítése

A népszavazásban érintett szervezetek/magánszemélyek elkészítik azoknak a törvényjavaslatoknak az egyszerűsített változatát, melyekből a népszavazás során választani lehet. A törvényjavaslat-kezdeményeket az elkészülésük után nyilvánosan elérhetővé teszik.

Ezután megkezdődhet a támogató aláírások gyűjtése. Ha megfelelő számú aláírás gyűlt össze, akkor a népszavazási kezdeményezés benyújtható a Népszavazási Bizottságnak. A Bizottság a kezdeményezők segítségével véglegesíti a törvényjavaslatokat és a választáson felteendő kérdéseket. A törvényjavaslatok a népszavazás kiírása után nem változtathatók meg.

A népszavazás kiírása

A Népszavazást a Népszavazási Bizottság írja ki, amikor felgyülemlett 3–4 szavazásra bocsátandó kérdés. Ez várhatóan egy évben többször is bekövetkezik (Svájcban mostanában kb. 3 népszavazás van évente, szavazásonként 3–4 kérdéssel).

A szavazók tájékoztatása

A szavazók a következő forrásokból tudhatnak meg mindent a szavazásról és a szavazás lehetséges kimeneteleinek előnyeiről és hátrányairól:

• Kampány: bármelyik magánszemély vagy szervezet folytathat kampányt. A kampány eszközei tipikus reklámeszközök: plakátok, hirdetések, szórólapok, utcai aktivisták, rendezvények, stb...
• Média: a média figyelme kampányidőszakban a népszavazás kérdései felé fordul. Az online és hagyományos újságok illetve a TV ebben az időszakban elemzéseket, riportokat és közvéleménykutatásokat közöl, melyek az egyes választási lehetőségek előnyeit és hátrányait vizsgálják különféle szempontokból.
• Hirdetőtábla: minden, az állam működésével kapcsolatos információ megtalálható a Hirdetőtáblán (lásd később). A népszavazással kapcsolatban megjelennek itt a kérdések, a választható lehetőségek a hozzájuk tartozó törvényjavaslatok teljes szövegével, a különböző szervezetek állásfoglalásai és a médiában megjelent anyagok.
• Nyomtatott kiadványok: a szavazás előtt a hirdetőtábla anyagaiból nyomtatott kiadvány készül, melyet bárki ingyen megrendelhet vagy felvehet a polgármesteri hivatalokban.

A népszavazás menete

Minden népszavazás két hétig tart. Szavazni online, személyesen vagy postai úton lehet. Az internetes szavazás egy kormányzati portálon keresztül történik, melynek biztonságosságáért és technikai hátteréért a Népszavazási Bizottság egy alcsoportja felel. A postai és a személyes szavazáshoz a szavazólap ingyen megrendelhető vagy személyesen átvehető a polgármesteri hivatalban. A szavazás ideje alatt egy urna áll minden polgármesteri hivatalban, ahol a szavazat bármikor leadható.

A szavazatokat titkosítják/elzárják és a szavazás végén gépileg számlálják össze őket. A szavazás tisztaságát a Népszavazási Bizottság felügyeli, mely külföldi megfigyelőket is tartalmaz.

Társadalmi egyenlőség

A Népszavazási Bizottságban külön csoport biztosítja, hogy azok az állampolgárok is élni tudjanak a szavazati jogukkal, akik valamilyen hátrányban vannak a társadalom többi tagjával szemben (pl. írástudatlanok, fogyatékkal élők, időskorúak, stb...). A csoportot szociális szervezetek segítik a munkájában.

A népszavazás eredménye

Minden népszavazás egyfordulós és minden esetben érvényes, függetlenül a leadott szavazatok számától. A nyertes törvényjavaslatot kötelezően, azonnali hatállyal érvénybe helyezik.

A közvetlen demokrácia költségei

Tény, hogy a közvetlen demokráciának ára van. Ez az ár azonban nem annyira nagy, mint amekkorának elsőre tűnik. Egyrészt ha a népszavazás rendszeres, rutinszerű esemény, akkor egyetlen népszavazás levezénylése várhatóan jóval olcsóbb és zökkenőmentesebb, mint jelenleg. Az igazi megtakarítást persze az hozza, hogy egy demokratikusabb rendszerben kevesebb lehetőség adódik korrupcióra.