Szervezetek

Az Önszervező Demokráciában az állampolgárok folyamatosan részt vesznek a politikai döntésekben. A hatalomhoz való hozzáférést elsősorban a civilek által önkéntesen létrehozott szervezetek biztosítják. Ez a poszt ezekről a szervezetekről szól.

Szervezetek

(Társadalmi) Szervezeteket hasonló érdeklődésű és érdekű emberek alapítanak azért, hogy közösen lépjenek fel az őket érintő ügyekkel kapcsolatban. Példák (véletlenszerűen a netről válogatva):

• köztestületek: Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Orvosi Kamara,
• közalapítványok: Röjtökmuzsaj Községért Közalapítvány, Hajléktalanokért Közalapítvány,
• közhasznú társaság: OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit KFT., Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit KFT.,
• alapítványok: Illyés Zsigmond Baleseti Sebészeti Tudományos Alapítvány,
• szakszervezetek: Vasutasok Szakszervezete, Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete,
• egyesületek: Magyar Közgazdászok Egyesülete, Fészek Gyermekvédő Egyesület, Agrár Innovációs Szövetség, Magyarországi Történelmi Várak Egyesülete, Nagymágocsi Polgárőr Egyesület,
• egyéb civil szervezetek.

A továbbiakban a fentieket egyszerűen „szervezet”-nek fogom hívni. (A szemfüles olvasó észrevehette, hogy a felsorolásból hiányzik egy fontos szervezet: a párt. Hogy miért, arra a következő poszt fog választ adni.)

Mivel egy adott szervezet mindig egy konkrét téma körül jön létre és a tagság önkéntes alapú, ezért csak olyan személyek lesznek a szervezet tagjai, akik motiváltak az adott szervezet céljainak elérésére. Ez azzal jár, hogy a szervezetek magas szintű specializált tudást halmoznak fel, így jól működnek az adott téma szakértőjeként.

Szervezetek és politika

Hogy jön ez a politikához? Úgy, hogy a társadalom jogos elvárása a kormányával szemben, hogy egy adott törvényjavaslattal kapcsolatban a kormány kérje ki a szakértők véleményét, illetve egyeztessen azokkal, akiket a törvény érinteni fog. A szervezetek felületet biztosítanak arra, hogy a kormány elérje mind a szakértőket, mind az érintetteket. A jelenlegi rendszer gyengesége, hogy a kormány választhatja azt is, hogy a törvényalkotás során egyáltalán nem egyeztet senkivel. Ezért ha a társadalom a fenti elvárásnak érvényt akar szerezni, akkor a döntéshozatal (törvényalkotás) lehetőségét el kell vennie a kormánytól és közvetlenül a szervezetek kezébe kell adni.

Az OSZD-ban egy szervezet a következőket teszi:

• folyamatosan gyűjti a tevékenységi köréhez kapcsolódó problémákat,
• megoldásokat dolgoz ki a problémákra, majd a megoldásokat benyújtja a minisztertanácsnak (lásd későbbi poszt),
• tagokat javasol a minisztertanácsba,
• egyeztet más szervezetekkel olyan törvényjavaslatokkal kapcsolatban, amelyek mindkét szervezetet érintik (pl. közös fellépés vagy érdekütközés miatt),
• segíti a törvényhozás munkáját a törvény végleges kidolgozásában.

A szervezet ezeket a tevékenységeket a tagjai segítségével látja el, az elnökség irányításával.

A szervezet tagjai

Egy magánszemély tetszőleges számú szervezethez folyamodhat tagságért. Egy szervezet az alapszabálya/alapító okirata alapján saját maga dönt arról, hogy ki lehet a szervezet tagja. A szervezetet elnökség vezeti, melynek tagjait a szervezet tagjai választják maguk közül, meghatározott időre.

Az elnökség tagja a képviselő, aki a közvetlen kapcsolattartó szerepetét tölti be a szervezet és a minisztertanács (lásd későbbi bejegyzés) között. Képviselője csak egy bizonyos taglétszám feletti szervezetnek van. Az ennél kisebb szervezetek szövetkezhetnek arra, hogy együtt állítsanak ki képviselőt.

Döntéshozó joga sem a képviselőnek sem a többi elnökségi tagnak nincs, ők csak a szervezet munkáját szervezik és kommunikálják a tagok, a minisztertanács és a média felé. Döntést csak a tagok hozhatnak, szavazás által. Két szervezet egybeolvadásáról vagy a szervezet megszűnéséről szintén a tagok döntenek. Szervezetet bármikor alapíthat bármelyik állampolgár vagy állampolgárok egy csoportja.

Szelektív hatalomgyakorlás

A szervezeti rendszer biztosítja, hogy egy állampolgár minden olyan kérdésben kifejthesse véleményét, ami őt érdekli és amiben kompetens (lásd később). Ugyanakkor megóvja az állampolgárt attól, hogy olyan témákban kelljen döntéseket hoznia, ami nem érdekli/nem értinti/amiben inkompetens.

Az állampolgár új fejezheti ki, hogy egy adott témában élni akar a szavazati jogával, hogy felvételét kéri egy, az adott témával foglalkozó szervezetbe.

Röviden

• a szervezet a társadalom önszerveződésének eredménye: az állampolgárok hozzák létre önkéntes alapon, ők válhatnak a tagjaivá, hozzák meg a döntéseit és szüntetik meg amikor akarják,
• a szervezetek közvetlenül rendelkeznek a politikai hatalommal,
• a szervezetek közvetlenül nyújtanak be törvényjavaslatokat,
• a szervezetek közvetlenül vesznek részt a törvények végleges formájának megalkotásában,
• egy törvény akkor lép hatályba, ha az érintett szervezetek azt megszavazták, kivéve ha a törvényről népszavazással döntenek (későbbi bejegyzés),
• törvény elfogadásához csak a szervezetek beleegyezése kell, más nem (gyakorlatilag a szervezetek összessége alkotja a parlamentet),
• egy szervezet partnere a hatalomgyakorlásban az összes többi szervezet,
• egy szervezet hatalmi ellensúlya az összes többi szervezet,
• a szervezeten belül a tagok hozzák a döntéseket szavazással,
• a szervezet munkáját a szervezet választott elnöksége hangolja össze,
• a szervezetek közötti egyeztetést a minisztertanács segíti,
• minden szervezethez tartozik egy képviselő, aki közvetlen kapcsolatban van a minisztertanáccsal,
• a képviselő az OSZD-ban nem egy földrajzi régió lakóit képviseli, hanem egy (vagy több) szervezetet.